A sablonok sablonja ala: DéHá

Hű de sütött a nap a Roxfort expresz állomásán, de minek is írom én ezt le, hiszen úgysem érdekel senkit. Node sebaj, én biza kifejtem! Szóval amint már írtam sütött a nap, de ez nem baj, hiszen úgyis esni fog.

Egy csomó diák búcsúzkodott a szüleitől, de nem ám az örökbefogadóitól! Ne is gondoljátok azt, hogy Hermione Grangert örökbe fogadták! Mert ha ezt gondoljátok, még lelövitek a poént! Na szóval és tettel, a történetünk egy szeptemberi délelőttön kezdődik! Nem is ám délután! A sok gyerek felszáll a gőzösre, és már húznak is el otthonról, nehogy mán még takarítaniuk kelljen a szobájukban. A Roxfortban úgy is a manók végzik el helyettük. Kaja, pia van, az ágy meleg, már csak a vizsgákon kéne valahogy átvonszolni a hátsójukat, de ez már a jövő titka.

Na már itt nagyon elkanyarodtam a történettől. Szóval sütött a nap(ezt nehogy elfelejtsétek!), és Hermione Granger(akit nem örökbe fogadtak) szállt fel a Roxfort expreszre. Természetesen az tömve volt, mert ha nem lenne tömve, nem tudnék mit írni…

Szóval Hermione még mindig csak felszállásban van, mert akkora a tömeg. Valaki elkezdi tolni a fenekét.

- Álljá mán arréb, te nagyseggű sárvérű! – Draco Malfoy már háttal gyömöszkölte befelé Mionét.
- Tudd meg Malfoy, hogy nem érdekel, hogy mit mondasz, nem tudok felmenni. És ne sértegess, mert megátkozlak!
- Csak rajta! – mondta gúnyosan Malfoy
- Jaj! Várjunk még addig, amíg McGalagony nem hivat minket, hogy közölje, hogy járőrözni fogunk. Azután összeveszünk, és ki lesz adva, hogy csak együtt járkálhatunk mindenhova! Sőt! Lehet hogy még közös lakosztályt is kapunk! – Hermione szeme csak úgy csillogott.

Draco úgy nézett Hermionéra, mintha őrültet látna. Persze ez nincsen messze a valóságtól. Ez nem ér! Hermione mindent kikotyogott, hogy mi lesz. Na de sebaj, hiszen én vagyok az író! (Vagy mi a szösz) De ha már így belekezdett Hermione, át is ugranám az unalmasabb részeket. (Mert eddig nagyon izgalmas dolgok történtek ám! Bezony! Tudjuk hogy sütött a nap!)

Na hirtelen nagy fordulat következik a művemben! Esik az eső! Visszlát napsütés! Szóval akkor ugorjuk át azt a részt, hogy Hörmi nagyban Harryékkel dumál, és Malfoy beállít, hogy McGalagony hivatja őket, és nem kötözködni jött. (Ő? Hol má?) Persze Ron begurul, mer neki be kell, mert akkor nem lenne túl sablonos a történetem! Szóval már a folyosón vannak.

Már csak 10 méter McGalagony kabinjáig…
Már csak 9…
Már csak 8…
Már csak 7…

Érdekfeszítő ugye?

Már csak 6…
Már csak 5…
Már csak 4…
Már csak 3…
Már csak 2…

És nem fejezem be, mert a végén elaludnátok itt nekem a képernyő előtt, és én azt baromira nem akarom!

McGalagony nagyban belekezdett volna a dumájába, amikor észre vette, hogy Draco még hiányzik.

- Hol lehet az a semmirekellő kölök? Ha tudhatnám előre, hogy ő gyilkolja ki Dumbledoret, ide sem engedném! De mivel nem tudom…

Az éppenséggel furcsa, hogy Dracocica az előbb ment el Hermiért, meg Weasleykéért, de késik! Hát persze, hogy késik, hiszen ez egy sablonos történet! Ez elmaradhatatlan dolog!

És betoppan! Draco Malfoy megérkezik! Hurrá hurrá, élljen élljen! Ahogy bejön, az is elmaradhatatlan, hogy végigméri Hermionét, és perverzeket gondol…

McGalagony tehát belekezdhet a szokásos beszédébe. Házak közötti ellentét megszűnése, aminek barátságba kell hogy átmenjen.. estébé estébé… Vagyis folyamatosan mellébeszélt. De McGalagony nem az a típus aki csak úgy félrebeszéljen. Annak oka kell hogy legyen…

- Egyszóval: A diákok esténként járőrözni fognak. És Ms Granger! Ne nézzen olyan banabán, úgy is Malfoyal lesz beosztva! – tért tényleg a lényegre az öreglány. – Oh és együtt fognak lakni! Mert ezután biztosan párbajozni akarnak és én úgy is ezt a büntetést adnám. – Azzal McGalagony hoppanált a vonatról.

De hogy ezt hogyan csinálta, senki sem tudta. Hermione ezt meg is jegyezte.

- Hiszen a Roxfort területén nem lehet se hoppanálni, se dehoppanálni! – okosította a többieket. – Benne van a Roxfort történetében!
- Tudjuk te kis sárvérű! Én is olvastam! – mondta Draco
- Tényleg olvastad? - Lelkendezett Hermione – Hogyan tetszett az 5964. oldalon a Titkos ajtók bekezdés?
- Olyan is van? – Draco előkapja a zsebéből (mer hát mindig magánál hordja) a 200 tonnás könyvet és lázasan keresgélni kezd.

Eközben Ron szidja, mint a bokrot és a kocsisok is megirigyelnék a választékos szókincsét, de hát vele ki törődik? Senki! Ezért odébb megy, és levánszorog a képernyőről.